Mentálhigiéné és sport

A két témát nagyon közel érzem magamhoz, ezért is szeretném megosztani gondolataimat.
Gyerekkorom óta szerettem mindenféle mozgásformát, minden olyan tevékenységet, ahol játékosan lehet fejlődni. Végül az atlétikánál, azon belül is a rúdugrásnál kötöttem ki és közel 11 évet versenyeztem ebben a versenyszámban. A versenysportot egy másik oldalról is megtapasztaltam, mint professzionális pókerjátékos. Utóbbi műfajban a mentális tényezők nagyobb hangsúlyt kapnak, de nagyon sok hasonlóság van a hagyományos versenysportok és a mentális sportok között.
A mentálhigiéné és a sport kapcsolatát két oldalról közelíteném meg. Egyrészről érdekes megvizsgálni azt, hogy mit adhat a sport, a testmozgás az egyén mentális egészségéhez, annak fenntartásához. Vagy adott esetben képes-e arra, hogy mély mentális elakadásból kizökkentse az embert. A következő (angol nyelvű) videóban két példát láthatunk arra vonatkozóan, milyen segítséget jelentett a sportra való rátalálás.

A sportnak, a testmozgásnak rendkívül sok jó hatása van az emberi szervezetre a biológiai és pszichés folyamatokra egyaránt. Jó hatással van a keringésre, emésztőrendszerre, anyagcserére, erősíti az immunrendszert, csontozatot, izomzatot, stresszoldó hatása van, javítja a szellemi teljesítményt, segít az alvászavarokkal küszködőknek és még sorolhatnánk a pozitív hatásait.
A témát azért is érzem jelentősnek és aktuálisnak, mert az újabb generációk sokkal kevesebbet mozognak, sportolnak. A testmozgás hiányában pedig jóval nehezebb egyensúlyban lenni a mentális egészségünket illetően. Mentálhigiénés segítőként, illetve szülőként nagyon fontosnak tartom, hogy hozzájáruljak ahhoz, hogy a következő generáció szeresse és rendszeresen gyakoroljon valamilyen mozgásformát.

Egy másik szempontból pedig érdemes azzal is foglalkozni, ha az ember valamilyen versenysportot űz, ahol számít az aktuális teljesítmény, akkor miként befolyásolja ezt a teljesítményt a lelki, mentális egészség állapota. Az emberben zajló lelki folyamatok akadályozhatják a teljesítőképességet. Erre utaló jelek a teljesítmény csökkenés, túl nagy izgalom verseny előtt, fokozott érzékenység, ingerültség, elbizonytalanodás, sporttevékenység feladásának fontolgatása, koncentráció csökkenése, motiváció hiánya, alvás- és étkezési zavarok, önértékelési problémák. A segítő foglalkozású szakemberek feladata, hogy az egyén egész személyiségével foglalkozzon, és emellett ne csak individuumként lássa, hanem személyes kapcsolataival és folyamataival együtt a teljes realitásában és ezáltal segítse ahhoz, hogy a lelki folyamatai egészséges irányba mozduljanak el.